Lipicai

Ausztria számtalanszor megcsodált lova a lipicai. Fõleg a bécsi Spanyol Lovasiskola révén vált híressé- a magasiskola-bemutatók okán.
Tenyésztése 1850-ben kezdõdött, Károly fõherceg által Lipicán (mai Szlovénia). Akkoriban a királyi udvarokban nagy divat volt a lovas magasiskola és a fõherceg is olyan lovat akart, amely kiemelkedõen képes a bemutatókra.

A mai hackney kialakulása teljesen nyomon követhetõ.
A honos gyors ügetõfajtákból, a norfolkiból és a yorkshire-ibõl alakították ki. A 19. század elején e két fajta keresztezése eredményezte a finom felépítésû hackney lovat. Akkor építettek ki jobb minõségû utakat, így a sebes ügetésben járó hackney gyors közlekedési eszközzé válhatott.

Kisbéri félvér

Jellemzõk:
Szín: leggyakoribb színe ma a sárga, ritkábban a pej, de elõfordul szürkében és ritkán feketében is.
Marmagasság: 163-168 cm
Küllem: nemes, egyenes fej, hosszú, ívelt nyak, magas mar, közepesen hosszú hát, jól izmolt far
Viselkedés: okos, odaadó, kezelhetõ
Használati mód: hátas-és versenyló

Quarter horse

Amerika legrégibb, ma is tenyésztett fajtája a quarter horse.
A 17. században a virginiai és karolinai városok fõutcáján minden szombat és vasárnap lóversenyeket rendeztek. A táv negyed mérföld (kb. 400 m) volt. A csikaszó indiánok pónijai és az Angliából importált telivérek keresztezésébõl származó lovak rendkívül gyorsnak bizonyultak ezen a távon, így rövidesen megkezdõdött tenyésztésük.

Holsteini

A német lófajták közül talán a holsteini alakult ki a legrégebben. Németország északi részérõl származik, a schleswig-holsteini mocsaras vidékrõl származik.
Kezdetben andalúziai és nápolyi lovakkal keresztezték a mocsári lovakat. Ennek eredményeként létrejött egy egész Európában kedvelt, nagy testû ló.
A fajta finomítása érdekében a 19. században a holsteinire cleveland bay és telivér vért vittek.

Érdekességek

Mit lát a ló?
A ló látása nem különbözik más síkvidéki legelõ prédaállatok, például az antilop látásától. E fajoknak a lehetõ legszélesebb területet kell átlátniuk, hogy a leselkedõ veszélyeket gyakorlatilag minden irányból észlelhessék.
A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, és nem elõrenéznek. Természetes környezetben a fûevõk mintegy napi 16 órát töltenek lehajtott fejjel legelészve.

Betegségek

Sántaság
A sántaság a leggyakoribb egészségügyi probléma. Okozhatja egy apró, beékelõdött kõ, de lehet kóros eredetû is. Az ín és az ínhüvely sérülései is gyakoriak. A csüdizület daganatait megerõltetés okozza.
A savós patairha-gyulladás póniknál, és általában a hízékony lovaknál fordul elõ. Leginkább a túltáplálás következménye, de okozhatja a vér rendellenes összetétele is.

Hannoveri

Nevét tenyésztõhelyérõl, a németországi Hannoverrõl kapta.
A hannoveri fajta alapítása 1735-ben történt, amikor II. György király rendeletére létrehozták a cellei ménest.
A középkori csatalovaktól származó helyi állományt holsteini lovakkal keresztezték, így egy kisebb méretû kocsilovat nyertek.
A tenyésztést Angliából importált telivérrel és cleveland bay-jel folytatták, majd az andalúziai vér is szerephez jutott a fajta kialakításában.

Trakehneni

A trakehneni az egykori Kelet-Poroszországból származik, ami a mai Lengyelországhoz tartozik.
Az 1732-ben alapított trakehneni ménesben nemesítették, helyi schweikenre alapozva. A fajta létrejötte a telivér és az arab vérnek is köszönhetõ.
A második világháború során a fajta egyedszáma erõsen lecsökkent. 1945-ben 700 kancát és néhány mént telepítettek a nyugati országrészbe, az oroszok elõl.

Angloarab

A világ minden táján élnek az arab és a telivér keresztezésébõl származó angloarab lovak.
A fajta a 19. század negyvenes éveiben végzett keresztezésekbõl (angol telivér és arab) származik.
Kezdetben két vonal létezett: a déli és az ún. tiszta vonal. A déli vonal kialakulási helye a délnyugat-franciaországi Limousin vidéke, ahol az arab és a telivér ménekkel fedezték a helyi, de szintén arab, illetve a keleti leszármazási vonalú kancákat.